A vállalati pénzügyi szakember szemével nézve a cég likviditási helyzetének menedzselése az egyik legfontosabb és legoperatívabb, szinte napi feladat. Egy korábbi bejegyzésben bemutattuk ,hogy milyen lehetőségek vannak a cash-flow és likviditás kihívások kezelésére, ahol az eszközök között a vevői skontóval történő fizetés lehetőségét is szerepeltettük az eszköztárban.
Ugyanakkor a skontó kapcsán meg kell jegyezni, hogy az nem általában a normál finanszírozási kamatoknál magasabb implicit kamat mellett vehető igénybe. Sok esetben, amikor a vevő alkupozíciója erősebb egy üzleti kapcsolatban, akkor ezzel "visszaélve" olyan drága finanszírozást kényszerít a szállítóra, amelyet egyébként az nem igényel vagy olcsóbb forrásokból is meg tudná azt oldani.
Miért és mikor ne vedd igénybe a skontó nyújtotta lehetőségeket?
A tapasztalataink szerint a mai magyar gyakorlatban a nagyobb, tőkeerős multinacionális cégek biztosítanak a szállítóik részére rendszeresen skontóval történő fizetési lehetőséget. Ekkor általában a szokásos 60-90 napos fizetési határidő helyett 10-20 napra fizetnek, amelyért cserébe jellemzően 1-3%-os levonást alkalmaznak (fontos, hogy ez általában az ÁFA-val növelt bruttó számlaértékre vonatkozik!). De láttunk a közelmúltben olyan kirívó példát is, ahol a vevő 90 napos fizetést rövidített le 10 napra közel 5% kedvezményért cserébe.
Ez alapján azt tudjuk javasolni,hogy amennyiben a skontóba beépített implicit kamat magasabb, mint a rendelkezésre álló egyéb források költségek, akkor ne használd ezt a lehetőséget (az esetek többségében ez fennáll)! Inkább saját finanszírozási forrásból vagy folyószámla hitelkeret terhére, esetleg vevő finanszírozásra szolgáló banki hitelből finanszírozd azt.
Természetesen ha ilyen lehetőség nincs, vagy a meglevő kereteket más célra tartalékolod, akkor a skontó lehetőségeket is ki kell használni. Illetve partnerkockázat kezelése is lehet egy olyan motívum, ami szükségessé teszi azt.
Számszerűsítsük a hatásokat!
Az alábbi számszaki példán konkrétan megmutatjuk a becsült hatásokat. A lenti scenarió fő jellemzői és paraméterei:
- az adott vállakozás havi 1000 Ft + ÁFA bevételt számláz minden hónap végén, a vevője 60 napra fizet
- a havi költségek 900Ft-ot tesznek ki, ezeket a következő hónap közepéig kell fizetni
- a vevő 2% bruttó számlaértékre vetített skontó mellett vállalja, hogy 15 napra kifizeti a számlát (így a költségeket nem kell előfinanszírozni, hiszen a bevétel befolyik a következő hónap 15-ig)
- a társaság rendelkezik 4% éves kamatozású folyószámla hitelkrettel (O/D), amelyből akár tudná is finanszírozni a havi költségeket
A skontó valódi, teljes költsége több tényezőtől is függ, nem elegendő önmagában csak a közvetlen költséghatását figyelembe venni! Például a más módon történő alternatív finanszírozás (pl. hitelkeret használata) költségét le kell abból vonni, de lehetnek egyéb tényezők - az adott cég aktuális finanszírozási pozíciója, lehetőségei - amelyek befolyásolhatják az ügylet megítélését. A példában két scenarióval számoltunk:
(A) verzió - előre hozott hiteltörlesztés: ha cégnek van egy fenálló hitele, amelyet a befolyt bevételekből törleszt, akkor a skontót használva a normál esethet képest 45 nappal előbb törlesztheti azt, vagyis 45 napnyi kamatköltésget megtakarít, ami csökkenti a skontó költségeit!
(B) verzió - költségek és megtermelt profit figyelembe vétele: ha cég a bevételekből a költségeit (900Ft/hó) finanszírozza, akkor skontó nélkül átlag 45 napnyi költséget kell előfinanszírozni hitelkeretből. Ez az összeg azonban csökken, hiszen a megtermelt havi 100Ft profit a következő hónapban már felhasználható a költségek előfinanszírozására! A "megnyert kamat B" oszlop jelöli ,hogy mekkora finanszírozási kamatköltség merülne fel, ha O/D keretből kellene a költségeket előfinanszírozni, a visszaforgatott profitot is figyelembe véve.
Látható, hogy a teljes skontó ktg az árbevételre vetítve 2,54% (2%*1,27, ÁFA miatt!), de az alternatív költségek levonása után is 2% feletti. Ha példában szereplő a 10% bevételarányos profit tartalomra vetítjük, akkor pedig több mint 20%-al jár rosszabbul a cég, mintha saját O/D hitelkeretéből finanszírozna... így már azért elég tetemes ez a "csak" 2% diszkont!
De ha évesítjük a skontó kamattartalmát, akkor is elég egyértelmű, hogy a mai kamatkörnyeztben ez egy drága finanszírozásnak minősül.
Ha szeretnéd használni, töltsd le az excelt innen.