szakmai vélemények, ötletek és tanácsok, valamint hírek a vállalati pénzügyek világából szakembereknek, cégtulajdonosoknak és minden érdeklődőnek

vállalati pénzügyek - néhány percben, kávé mellé

vállalati controlling és teljesítmény mérés a gyakorlatban – 4. rész

adatminőségi problémák és kihívások

2018. november 26. - György Gábor

A vezetői riportok célja az üzleti-pénzügyi teljesítmények folyamatos felügyelete, a menedzsment informálása és beavatkozás lehetőségének megteremtése. Mivel minden pénzügyi riport annyira jó, amennyire az annak alapját képező adatok minősége, ezért egy jól működő controlling rendszer elengedhetetlen feltétele, hogy az ügyviteli rendszerekben és a riportingot kiszolgáló adattárházakban megfelelő minőségű adatokat tároljunk.

A jobb adatok kevesebb hibát, alacsonyabb költségeket, jobb döntéseket jelent, de ha szélesebb üzleti kontextusban nézzük - nemcsak a pénzügyi riporting szempontjából - akkor végeredményben minőségű szolgáltatást, termékeket jelentenek. Ezzel szemben a nem megfelelően informált menedzsment, az adatvagyon "elhanyagolása" versenyhátrányhoz vezet.

Miért baj ha rossz minőségűek az adataink?

  • az első és legfontosabb - hibás döntések, konklúziók: a hibás adatokon alapuló döntés annak üzleti súlyától függően jelentős pénzügyi vagy egyéb üzleti károkat okozhat
  • természetesen nem minden hibás döntés vezet automatikusan pénzügyi veszteséghez és sokszor még a döntési folyamat során fény derülhet a hibás adatokra... viszont az biztos, hogy a hibás adatok és erre épülő riportok, elemzések javítása jelentős erőforrás és költségigényt generál! 
  • ez pedig azért jelent problémát, mert ha az időnket az adatminőség javítására fordítjuk, késve ismerünk fel problémákat, késve hozunk meg döntéseket vagy nem is marad idő az érdemi üzleti elemzések elvégzésére, így nem tudjuk a döntéseket jól előkészíteni
  • amennyiben üzleti partnerek vagy hatóságok felé történik a hibás adatokon alapuló adatszolgáltatás, akkor a vállalkozás megítélését is negatívan befolyásolja, ezért komoly reputációs kockázatai is vannak

 

Hogyan lehet az adatminőséget javítani?

  • folyamatszabályozás: legyen mindenki számára egyértelmű, hogy mikor milyen teendők vannak és az adatok kezelése, feldolgozása milyen szabályszerűségek, elvárások mentén történik (pl. bejövő számlák könyvelési szabályai, számlák alaki / formai kellékei)
  • felelősségi körök: az előbbihez szorosan kapcsolódik a felelősség körök szabályozása - legyen az is világos és számon kérhető, hogy ki felel az adatok minőségéért
  • automatizálása: mivel a hibázás nem zárható ki, ezért a legjobb, ha bizonyos adatrögzítési és adatfeldolgozási folyamatokat automatizálunk - ilyen megoldás lehet pl. az ERP rendszerben a gazdasági esemény alapú könyvelési szabályok létrehozása vagy például a gépi tanulás, mesterséges intelligencia alapú rendszerek bevezetése (bár ez utóbbi ma még inkább csak elvi lehetőség)
  • rendszeres / rutinszerű ellenőrzések és visszacsatolás: bár röviden távon ez is időigényes, de hosszabb távon megtérülő befektetés lehet
  • törzsadatok összehangolása: a különböző alrendszerekben - pl. könyvelés, számlázás, CRM stb. használjunk azonos törzsadatokat, controlling dimenziókat (ezek kiemelt szerepéről itt írtunk)
  • integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése: ez számos egyéb előny mellett segít a fenti pontok megvalósításában, hiszen egységes keretrendszerbe tereli az adatrögzítés és feldolgozás folyamatát

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalatipenzugyek.blog.hu/api/trackback/id/tr7414357889