Rögtön az elején érdemes definiálni, hogy mit is értünk likviditási problémák alatt, ugyanis sokszor a fizetési nehézségek nem csak átmeneti cash-flow elégtelenségből fakadnak. Feszített vagy gyenge likviditásról akkor beszélünk általában, ha a rövid távú kiadások és a fennálló, rövid távon fizetendő kötelezettségek meghaladják az adott időtávon várható bevételeket és rendelkezésre álló likvid tartalékokat. Amennyiben azonban a fizetési nehézségek tartósak és mélyebben gyökerező, a cég üzleti modelljével és jövedelmezőségével összefüggő problémából fakadnak, akkor más eszközöket kell alkalmazni, mintha csak átmeneti pl. 1-1 új üzlet vagy szezonalítás miatt felmerülő - finanszírozási nehézségről van szó.
Természetesen a rövidebb távú nehézségeket is kezelni kell, hiszen lehet egy cég bármennyire jövedelmező és lehetnek a hosszú távú kilátások is pozitívak, de ha rövid távú likviditás nem megfelelő, akkor komoly problémákat okozhat és végső esetben akár a cég túlélését is fenyegetheti egy ilyen helyzet.
cashflow és likviditás menedzsment gyakorlati lehetőségei
A likviditási helyzet kezelésére és a likviditási tartalékok növelésére többféle gyakorlati megoldás lehetséges, ezeket a jelen cikkben alapvetően három nagy csoportba osztva mutatjuk be. A rendelkezésre álló eszközök alkalmazása mindig a lehetőségektől függ elsősorban, illetve figyelembe kell venni, hogy mi az oka helyzetnek, melyek a cégműködés specialitásai. Például ha a fenn említettek szerint a likviditási probléma „csak” a tünete egy komolyabb, strukturális problémának, akkor más eszközökre van szükség, mintha csak tényleg átmeneti finanszírozási problémáról beszélnénk. Bár ez esetben is a strukturális, jövedelmezőségi problémák megoldása jellemzően hosszabb távon kidolgozható és hatást gyakorló beavatkozássokkal oldható meg, addig is a rövid távú túlélés érdekében.
Külső forrásbevonás, lekötött tőke felszabadítása
- tulajdonosi kölcsön vagy banki forrás bevonása: általános célú kölcsön, folyószámla hitel formájában vagy valamilyen célzott kereskedelem finanszírozási konstrukcióban (gyenge likviditási helyzet esetében banki kockázatvállalás szempontjából ez utóbbi lehet a reálisabb megoldás)
- a működésben lekötött tőke felszabadítására több lehetőség is van, ezek részben összefüggnek a következő pontban bemutatott működő tőke menedzsment lehetőségekkel, mint pl. faktoringgal vagy valamilyen vevő finanszírozással a vevői forgási sebesség csökkentése és ezáltal a működő tőke felszabadítása
- „sale & leaseback” konstrukcióval az eszközök refinanszírozása
- működéshez nem szükséges eszközök végleges értékesítése
Aktív cash-flow és működő tőke menedzsment
- behajtási tevékenység fokozásával a vevő forgási sebesség növelése
- rövidebb fizetési határidők kialkudása a vevői oldalon, hosszabb fizetési határidők a szállítóknál (akár extra biztosítékok nyújtásával, pl. hitelbiztosítás vagy szállító faktoring megállapodással)
- egyedi alkuk keretében kötelezettségek átütemezése vagy esetileg előre hozott fizetés, előleg bekérése a vevőktől
- készletbeszerzések aktívabb menedzselése, „just-in-time” szemlélet alkalmazása
- tudatosabb termeléstervezés és szervezés
- költségek, beruházások elhalasztása (amennyiben nem sürgős, a rövid távú bevételeket nem befolyásoló tételről van szó)
- olyan projektek elhalasztása, amelyek finanszírozást igényelnek, hosszabb távon térülnek meg és helyette rövidebb átfutású ügyletek, akár az adott üzleten realizált profit terhére (ez kiélezett helyzetben javasolt, amikor már más eszközök nem állnak rendelkezésre)
Hosszabb távú, strukturális eszközök
- tőkebevonás, tulajdonosi tőkeemelés (hosszabb távú tervek finanszírozásához vagy üzleti modell megváltozásából fakadó tartós forrásigény esetén)
- beruházások finanszírozása lízing vagy bérleti kosntrukciókkal
- jövedelmezőség növelése, pl. a költségszerkezet és működés átalakításával (erről a témáról bővebben is írtunk több korábbi bejegyzésben, kattints a linkre)
- beruházási döntések előtt részletes elemzés, hogy valóban szükséges-e az adott beruházás és megtérül-e a cég számára (a beruházás jelenértéke pozitív-e?)
Természetesen a likviditás kezelés esetében is – mint az élet számos más területén – elmondható, hogy nincs „ingyen ebéd”, a fenti eszközök alkalmazása a legtöbbször közvetlenül vagy közvetve okoz valamilyen többlet költséget is. Ezért ez egy olyan pénzügyi költség haszon elemzést és döntést is indukál párhuzamosan, amely során meg kell vizsgálni, hogy az adott többletköltségek felvállalása, milyen viszonyban áll a várható hasznokkal, a kockázat csökkenésével?
Ilyen költségek lehetnek a bevont külső forrás kamata, skontó megállapodás esetén a skontó jogcímén megfizetett költségek, elhalasztott vagy több részletben megvalósított beszerzések esetén az árnövekedés (pl. nem realizált volumen diszkont). De olyan közvetett többlet költségek is felmerülhetnek, mint az aktív forgótőke menedzsment idő és adminisztrációs igénye.
Utólagos beavatkozás helyett megelőzés
Fontos azt is megemlíteni, hogy a fenti eszközöket sokszor már csak utólag, a kialakult helyzet kezelésére alkalmazzák a cégek, de előzetes tervezéssel, a likviditás nyomon követésével és előrejelzéssel könnyebben kezelhető.
Ezért fontos, egy kialakításra kerüljön egy olyan riporting rendszer, amely nemcsak az eredményességet, hanem a cash-flow és likviditási helyzet státuszát és várható alakulást is nyomon követi.
Továbbá a másik eszköz lehet, ha az üzleti döntéseket egy olyan pénzügyi hatásvizsgálat is megelőzi, amely vizsgálja az adott ügylet cash-flow hatásait teljeskörűen (a nettó bevételek és kiadások mellett, azok időzítését, járulékos cash-flow hatásait) illetve a cég aktuális likviditási helyzetének kontextusában, figyelembe véve a big picture-t az egyéb a teljes cég vonatkozásában.