A hitelfelvétel esetén készülő üzleti tervek egyik legfontosabb kérdése, hogy képes-e a hitelfelvevő teljesíteni az adósságszolgálatot. Finanszírozói oldalról ennek megállapítására a hitelfelvevőtől cash-flow tervet és adósságszolgálati kalkulációt szoktak kérni, amelynek egyik kiemelt mutatója a DSCR, vagyis a „debt service coverage ratio”.

Ez a mutató jövedelem vagy adósságszolgálat nélküli cash-flow és a adósságszolgálat arányát vizsgálja (adósságszolgálat: tőketörlesztés + kamatok, lízing törlesztő részletek).

A következő videóban egy egyszerű példán keresztül megmutatjuk, hogy miként lehet a mutató értékének alakulását excel segítségével modellezni.

Az Excel számos függvénnyel támogatja a hiteltörlesztések alakulásának modellezést, mi ezekből a PRÉSZLET() és RÉSZLET() függvényt fogjuk használni, 3 különböző esetre vonatkoztatva, kicsit eltérő módon. A példában mindhárom hitel annuitásos törlesztésű, fix kamatozású hitel, 4%-os kamattal (a példa következő bővített részében a változó kamatozású hitelt fogunk vizsgálni).

Hamarosan új résszel folytatjuk, ahol már változó kamatozású hitellel számolunk és a MonteCarlo szimuláció lehetőségeit is használni fogjuk!

Addig is a videóban bemutatott modellezési lépéseket az alábbiakban néhány pontban összefoglaljuk:

1. lépés:

hitel1 – tőke: =HAHIBA(-PRÉSZLET($D3;I$2;$E3;$C3;0;0);0)

A PRÉSZLET függvény egy annuitásos (fix törlesztő részletű) hiteltörlesztésen belül tőketörlesztés összegét számítja ki a futamidőn belül egy adott időszakra. Az adósságszolgálat ugyan fix, de a tőketörlesztés és kamatok arány változik ezen belül!

hitel1 – kamat: =HA(I3>0;HAHIBA(-RÉSZLET($D3;$E3;$C3;0;0)-I3;0);0)

A RÉSZLET() függvény az annuitásos törlesztés esetén az adott időszaki teljes adósságszolgálat értékét vagyis a kamat és tőketörlesztés összegét számítja ki. Mivel magát a tőkerészt már kiszámoltuk a PRÉSZLET() függvénnyel, ezért a kamat a RÉSZLET() és PRÉSZLET() függvényekkel számolt értékek különbözete lesz.

2. lépés:

hitel2 – tőke:

=HAHIBA(-PRÉSZLET($D7;I$2;$E7;$C7;-$C7*$F7;0);0)+(I2=$E7)*($C$7*$F$7)

A „hitel2” esetében ún. maradványértékkel vagy balloon-al is számolunk, ezért az PRÉSZLET 5. paramétereként – [jövőbeli érték] – meg kell adni, hogy mekkora a futamidő legvégén fennmaradó, egy összegben esedékes tőkerész.

hitel2 – kamat:

J7, első időszak: =C7*D7, utána a J8 cellától: =($C7-SZUM($I7:I7))*$D7

A képlet első zárójeles felében az induló hitelösszegből kivonjuk az előző időszakok tőketörlesztéseinek halmozott összegét, vagyis az adott év (kamatperiódus) induló hitelösszegét kapjuk. Ezt pedig megszorozzuk az éves kamatlábbal.

3. lépés:

hitel3 – adósságszolgálat:

=HAHIBA(-RÉSZLET($D11;$E11;$C11;0;0);0)*(I2<=$E11)

A „hitel2” esetében a teljes törlesztő részletet számoljuk ki először a RÉSZLET() függvénnyel. A képlet második zárójeles tagja egy feltételvizsgálatot jelent: csak azokban az időszakokban számolunk a törlesztéssel, amely a futamidőn belül van (a futamidő végét követően az adósságszolgálat értelemszerűen nulla).

hitel3 – kamat: ugyanúgy számoljuk mint a „hitel2” esetében

J12, első időszak: =C11*D11, utána a J8 cellától: =($C11-SZUM($I11:I11))*$D11

hitel3 – tőketörlesztés: az éves adósságszolgálat és a tárgyévi fizetett kamat különbözete

4. lépés:

Az adósságszolgálati kalkulációt követően meg kell tervezni az annak fedezeteként rendelkezésre álló jövedelmet vagy cash-flowt is. Mivel DSCR mutató számítását végezzük, ezért annak definíciójából kiindulva a nettó jövedelemmel számolunk.

Hozzá kell tenni, hogy a DSCR mutatónak több definíciója is létezik, akár lehet az alábbi képlettől eltérő is:

                 nettó jövedelem

DSCR   =   ------------------------------

                  adósságszolgálat

ahol a nettó jövedelem =

+ EBITDA

- amortizáció*

- fizetett kamatok

- nyereségadó

* bizonyos esetekben az éves beruházás összegét vonják le, az amortizáció helyett