Az üzleti életben a kockázatelemzés a döntéshozatali folyamat szerves része. A kockázatok a döntést megalapozó üzleti/pénzügyi tényezők, feltételezések és azokhoz kapcsolódó bizonytalanság eredménye, amelynek hatásait vizsgálni szükséges. 

A Monte Carlo-szimuláció (más néven a Monte Carlo-módszer, MC) pont azt teszi lehetővé, hogy megvizsgáljuk a döntések lehetséges kimeneteleit nagy számban, különböző, bizonytalanságot tartalmazó feltételezések mellett, valamint értékeljük a kockázat hatását. Ebből kifolyólag a MC módszer az üzleti tervezés, pénzügy előrejelzés és modellezés egy kedvelt eszköze.

Technikailag közelítve a MC egy speciális szimulációs módszer, amely a valószínűségszámítás és a statisztika elemeit használja: egy véletlenszerű mintavételen alapuló, a gyakorlatban elterjedt szimulációs eszköz, amelyet  egyes matematikai,fizikai illetve gazdasági számítások modellezésére használnak: például egyes kockázati faktorok (kockáztatott érték/VaR) becslésére is alkalmazható a pénzügyekben.

A példában az alapokat mutatjuk meg: 3 scenarióban vizsgáljuk egy induló 1000 dolláros befektetés várható értékét 20 periódus múlva különböző hozamok, illetve a hozamok eltérő volatilitása esetén. A példa röviden összefoglalható az alábbi néhány lépésben:

(1) határozd meg a bemeneti input paramétereket és azok várható változásának jellemzőit (változás mértéke és annak bizonytalansága)

(2) jelen esetben ez konkrétan az induló befektetési érték (B3:B5 cellák); az egyes scenariók szerinti hozamok (C3:C5 cellák) és azok bizonytalansága (volatilitása), staisztikai mérőszámmal, a szórással kifejezve (D3:D5 cellák)

(3) véletlen mintavételezéssel generáljuk a következő időszak értékeit a megadott hozam/szórás paraméterek segítségével

(4) ehhez a NORM.INVERZ függvényt használjuk, amely  a megadott várható értéknél és szórásnál, valamint a vétetlen számként generált valószínűségi szint mellett a normális eloszlásfüggvény inverzének értékét adja (vagyis jelen esetben a hozamot): ld. H3:AA6 cellák

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban a MC szimuláció jóval nagyobb mintán történik, illetve a bemeneti inputok száma is nagyobb: pl. összetett pénzügyi előrejelzési modellek esetén a különböző bevétel/költség tényezők - ár, mennyiség, infláció stb - és azok közötti esetleges összefüggések is beépítésre kerülnek a szimulációs modellbe.

Ettől függetlenül a videó a módszertan lényegi technikai elemeit jól tükrözi.