A vállalati kudarc, a pénzügyi nehézségek és végső esetben a csőd bekövetkezésének egyik legfőbb tényezője a nem megfelelő menedzsment, illetve a problémák fel nem ismerése vagy túl későn történő felismerése. Ebből kifolyólag a cégtulajdonosoknak és vezetőknek tisztában kell lenniük a figyelmeztető jelzésekkel, időben fel kell ismerni azokat a jeleket, amelyek a vállalat pénzügyi és üzleti problémáinak kezdetére utalhatnak.

Ezek az az előjelek sokszor nem közvetlenül pénzügyi jellegűek, valamint az esetleges kudarchoz való hozzájárulásuknak a mértéke iparáganként és cégenként változhat, de vannak bizonyos közös ismerévek. Ha ezeket a jeleket tapasztalod te is a cégednél, akkor érdemes minél előbb mélyebben feltármi azok okát és beavatkozni, hogy még időben elejét vegyed egy sokkal nehezebben kezelhető probléma kialakulásának.

Megfelelően hosszú időtávot választva egy vállalkozás által megtermelt eredmény és a megtermelt cash-flow közel egyenlővé válik (de legalábbis egyre közelebb kerül a két szám egymáshoz). Azonban minél rövidebb időintervallumot vizsgálunk annál nagyobb lehet az eltérés: a hosszú távú havi átlagos bevétel/kiadás és a tényleges adott havi értékek között hatalmas különbségek lehetnek. De ugyanígy egy tárgynegyedév üzleti eredménye sokszor köszönő viszonyban sincs az adott negyedéves pénzállomány változással. Ezért a rövid és hosszú rávú cash-flow "természetéből" kifolyólag más adatokból kiindulva, más módszertannal és ráadásul más céllal is kell az előrejelzést megtenni.

A világ legnagyobb technológiai márkáinak termékeivel, szolgáltatásaival napi szinten találkozunk és sokat olvashatunk a legújabb fejlesztéseikről (vagy épp a baklövéseikről) a különböző blogokban is. Mi a tematikánkhoz hűen, pénzügyi szempontból vetünk most rájuk egy pillantást! Az olvasó így betekintést nyerhet, hogy az ezeknél a cégeknél elköltött pénze mennyivel járul hozzá a sikerükhöz.

Az alábbiakban a legnagyobb tech cégek közül 7-et kiválasztva vizsgáltuk meg a legfőbb pénzügyi mutatóik alakulását az elmúlt 5 évre vonatkozóan. Valamint megnéztük, hogy a növekedésük hogyan viszonyul a globális növekedési mutatókhoz.

A pénzügyi kockázatok egyik leggyakoribb formája a kedvezőtlen árfolyammozgásokból származó  esetleges veszteség. Ilyen lehet például a deviza árfolyamkockázat, amely minden exportáló/importáló vállalat számára napi szintű kihívást okozhat (erről egy korábbi bejegyzésben írtunk). A másik jelentős kockázati "csoport" az értékesítési vagy beszerzési árak változásához kapcsolódik.

Az árfolyamváltozásokból származó pénzügyi kockázatok kezelésének lehetőségeit bemutató újabb bejegyzésben az alapanyag árváltozásokkal foglalkozunk olyan termelő vállalatok szempontjából, amelyek eredményessége a termeléshez szükséges alapanyagok árváltozásának nagymértékben kitett.

A bankrendszer kialakulása több évszázados fejlődés eredménye, leginkább a XII-XIV. századi olasz kereskedő és bankárcsaládokhoz nyúlik vissza (bár már az ókorban is léteztek ilyen funkciók, pl. a templomok, királyi raktárházak őriztek betéteket).

A nagy vásárokon, kereskedőhelyeken, ahol a különböző eredetű pénzek megjelentek, szükség volt pénzváltókra is. Ezek a pénzváltók díj fejében megőrzésre is elfogadtak érméket, amelyről igazolást adtak: az elismervények, amelyeket a letétbe helyezett pénzekért a kereskedők a bankároktól kaptak, pénzhelyettesítő fizetőeszközként is elkezdted funkcionálni, mivel számos előnyük volt:

• az elismervény bizonyította, hogy a partner fizetőképes
• tartozásokat lehetett rendezni ezekkel az elismervényekkel
• nem kellett a pénz szállításáról gondoskodni, így biztonságosabb volt a kereskedelem

A sorozat korábbi két bejegyzésében a prediktív analízis alapjait és eszköztárát, valamint a pénzügyi és üzleti világban előforduló alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk.

Most egy konkrét példán keresztül "közelebbről" is megnézünk egy felhasználási lehetőséget.

Az üzleti és pénzügy tervezés egy cég összes működési területét és aspektusát érintheti, amelyek bevételei és költségei különböző megközelítésben és módszertanok/eszközök használatával tervezhetők. Gyártó cégek esetében az alapanyag és bérköltségen felül jelentős járulékos üzemi költséget jelenthet a géppark karbantartása. Miközben az alapanyag szükséglet megtervezhető az értékesítési terv alapján (pl. adott termék receptúráját használva), addig a karbantartási költség az eszközök életkorának és használati intenzitásának a függvénye lehet.

A prediktív analízis eszköztárát - amelynek alapjaival egy múlt heti bejegyzésben foglalkoztunk - a pénzügyi és üzleti világban is számos területen alkalmazzák, elsősorban olyan témákban, amely valamely módon kapcsolódik az emberi viselkedéshez, üzleti és fogyasztói döntésekhez vagy éppen valamely esemény bekövetkeztének valószínűsége, kockázatelemzése kapcsán.

Az alábbiakban mutatunk ezekre néhány rövid esetet és következő bejegyzésben pedig egészen konkrét példán keresztül mutatjuk be a lehetőségeket.

A pénzügy terület a vállalaton belül az egyik olyan részleg, amely a legaktívabb felhasználója az adatoknak illetve maga is számos riportot, feldolgozott információt biztosít a menedzsment és társterületek számára. Többek között ilyenek lehetnek az átfogó pénzügy riportok, előrejelzések vagy az értékesítésnek adott információk a különböző vevői forgalmakról, kinnlevőségekről, termékjövedelmezőségről. Ezek elsősorban leíró vagy elemző jellegű információk, amelyek a „hagyományos” eszköztár részei.

Ezeken túlmutat a prediktív analízis, amely egy jövő orientált megközelítés és egy 3 részes bejegyzés sorozatban fogunk vele foglalkozni. Jelen bejegyzésben egy általános áttekintést adunk, majd a következő részben megnézzük, hogy milyen alkalmazási területek lehetnek a (vállalati) pénzügyek területén. Végül egy konkrét példán mutatjuk be a prediktív analízis használatának lehetőségét R programnyelven készített lineáris regressziós modell és egy saját fejlesztésű genetikus algoritmus segítségével.

Egy működő vállalat értéke az általánosan elfogadott megközelítés alapján a cég várható jövőbeni jövedelem /cash-flow termelő képességétől függ (persze vannak speciális esetek, amikor más alapokon kell a céget értékelni). Ebből kifolyólag az alapvető módszertanok, mint a diszkontált cash-flow vagy benchmark alapú cégértékelés a megtermelt profitból (cash-flowból) indulnak ki és annak diszkontált - jelen időpontra vonatkoztatott - értékét vagy éppen szorzatát veszik alapul.

Több oka is van annak, hogy a vevőjelölt és az eladó (tulajdonos) miért ítéli meg másképpen a cég értékét, de ezek végeredményben mind arra vezetnek, hogy a jövőbeni eredménytermelő képességről, az ehhez kapcsolódó kockázatokról a felek mást gondolnak.

Fontos azt is megjegyezni, hogy jellemzően az értékelésbeli eltérések nagyobbak a nem tőzsdén jegyzett, magántulajdonú, tehát külső szemlélő számára kevésbbé transzparens cégeknél.