Bármely üzleti vállalkozás, amely valamilyen marketing aktivitást végez, jogosan teszi fel a kérdést, hogy megéri-e az arra fordított kiadás, milyen hozadéka van és mennyire hatékony pl. egy kampány. Ha nincsenek előre meghatározott elvárások, üzleti célok és nem követjük nyomon azok teljesülését, akkor nem fogjuk tudni, hogy megérte-e az adott marketing akció vagy csak kidobott pénz volt?

Ezért fontos szempont - és manapság a digitalizált kampányeszközök korában egyben lehetőség is - hogy a marketing aktivitás teljesítménymutatóit, pénzügyi megtérülését rendszeresen mérjük és szükség esetén beavatkozunk: pl. kampány elemek és kommunikációs csatornák módosítása, üzenetek finomhangolása segíthet a megtérülést javítani. A fő kérdés, amely a jelen bejegyzés témája is, hogy milyen esetekben és hogyan érdemes mérni?

A vezetői dashboard-ok lényeges kellékei a látványos és beszédes, az információkat jól szemléltető vizuális elemek. 

A dashboard-ok készítésére az egyik kézenfekvő riport eszköz az Excel, akár pénzügyi, akár kereskedelmi akár egyéb kimutatásokról van szó. Egy kis fantáziával és kreativitással, valamint némi Google segítséggel számos változatos diagram, chart hozható létre. 

Az alábbi példában egy rövid videóval és 10 lépésben összefoglalva mutatjuk be hogyan hozhatsz létre könnyen egy olyan progressbar chartot, amelyen jól szemléltethető valamilyen folyamat aktuális státusza vagy éppen pénzügyi célkitűzések teljesülése. 

A cégfelvásárlás motivációja sok esetben a szinergiák realizálása, amelyek többek között a mérethatékonyságból vagy egyéb tényezőkből fakadó költségcsökkentési lehetőségeken alapul.

A bejegyzés első részében megnéztük, hogy milyen feladatok kapcsolódnak az integrációhoz. Ugyanakkor a tranzakcióhoz és integrációhoz kötődően feladatoknak vannak olyan átmeneti, egyedi költségei, amelyek rövid távon merülnek fel, ezért a tranzakció elején ezekkel érdemes számolni. Illetve ezeket érdemes a tranzakció olyan járulékos költségének tekinteni, amelyek az eladónak fizetendő vételáron felül növelik a „bekerülési értéket” és mint ilyen a jövőbeni hozamokból szükséges azokat megtéríteni.

Lehetnek ezeket között olyan költség tételek, amelyeket "meg lehet spórolni", de a gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek többségében ezek a megspórolt költségek a kockázatokat növelik! 

Egy korábbi bejegyzésben megnéztünk néhány nagy visszhanggal járó vállalati bukást. Most áttekintjük azokat az ismert és kevésbé ismert vállalkozásokat, akik pénzügyi mércével mérve valamilyen rekordot állítottak fel vagy kiemelkedő sikert értek el.

A példák között hatalmas összegű tőzsdei részvénykibocsátások, a legdrágább részvények és a legnagyobb értékű vállalatok találhatók: többek között 75 millió forintos részvényárfolyam vagy a magyr GDP 7x-ét meghaladó cégérték.

Valószínűleg nem meglepő módon a listákon szereplő legtöbb cég amerikai vagy kínai hátterű.

Egy cégvásárlás lezárása alatt általában a szerződés megkötését, valamint az abból származó jogi és pénzügyi kötelmek teljesítését szokták érteni. Bár már ez a zárási folyamat is komplex és elhúzódó lehet, de valójában ez csak a kezdete annak a hosszabb ún. integrációs folyamatnak, ami egy sikeres tranzakcióhoz szükséges.

A felvásárlások jelentős része nem elégíti ki a hozzá fűzött elvárásokat és a valódi kihívást az jelenti, hogy felvásárló cég hogyan biztosítja azt az értéket, amely az ügylet motivációját jelentette. Az egyik eszköz ebben az alaposan és gondosan előkészített tranzakció: a megvásárolni tervezett társaság teljeskörű – piaci, pénzügyi, jogi, HR, műszaki stb. – átvilágítása és megfelelő értékelése. Ugyanakkor ez az esetek többségében még önmagában nem elég: számos olyan „intergárciós” lépés van, amely biztosítja a későbbiekben a megvásárolt társaság sikeres működtetését.

A bejegyzésben sorra vesszük, hogy milyen teendői lesznek az új tulajdonosnak a tranzakció zárását követően, (amelyek részben lehetnek inkább „adminisztratív” jellegűek, de vannak kifejezetten üzleti feladatok is).

A hosszú távon is sikeres vállalkozások egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a vevői igényeket kielégítő, jó minőségű termék(ek) vagy szolgáltatás(ok) köré épüljön, valamint hogy azok hatékony marketing munkával el is jussanak a megfelelő célpiacra. Ugyanakkor egy piacilag jól megalapozott vállalkozás önmagában még nem garancia a sikerre, mivel számos olyan buktató lehet, amelyen elvérezhet egy vállalkozás. Ezek lehetnek akár jogi, környezetvédelmi vagy pénzügyi jellegűek (de bármilyen kockázatról is beszélünk, mindegyiknek lesznek a nap végén pénzügyi következményei).

Fontos, hogy a vállalkozás gazdálkodását egy cég vezetője és tulajdonosa is átlássa! Az alábbiakban áttekintünk 5+1 olyan kiemelt témakört, amely megfelelő kezelése hozzájárul egy vállalkozás építéséhez és a cég pénzügyeinek kordában tartásához.

Az üzleti élet egyik legnagyobb kihívása a nehéz pénzügyi helyzetben vállalkozások menedzselése, a csőd szélén álló vállalkozások megmentése vagy éppen azok működésének megszüntetése az érdekeltek (hitelezők, munkavállalók, tulajdonos) számára lehető legkisebb veszteséget okozó módon.

Egy vállalat csődje bekövetkezhet piaci okok, nem megfelelő menedzsment – pl. túlzottan gyors növekedés és eladósodás – vagy akár konkrét csalások miatt. A bejegyzésben levő 5+1 eset a legismertebb és legnagyobb vállalti bukások példáján keresztül mutatja be ezeket az okokat. Ezek között van olyan eset is, ahol ezek a tényezők párhuzamosan vezettek az adott cég összeomlásához.

Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy a csődök sokszor elkerülhetők lennének megfelelő pénzügyi menedzsmenttel, a vezetői kontroll kiépítésével és pénzügyi előrejezések (üzleti tervezés, likviditás tervezés) készítésével. Egy korábbi bejegyzésünkben foglaltuk össze, hogy milyen előzetes jelei lehetnek egy kialakulóban levő csődhelyzetnek.

A vállalati controlling egyik kiemelt feladata a cég, üzletág és termék szintű jövedelmezőség mérése, tervezése és elemzése, valamint ezek alapján a termékstruktúra, árazás és termelési volumenre vonatkozó üzleti döntések támogatása pénzügyi oldalról.

Ezen belül is egyik legfontosabb terület a fedezet számítás és a fedezeti pont meghatározása, amely több megközelítésben is elvégezhető. Például az előbb is említett mérési szintek (cég, üzletág, termékcsoport, termék, stb.) befolyásolhatják, hogy a fedezet számítás során milyen bevételeket és költségeket veszünk figyelembe. Továbbá a fix, „overhead” költségek egyes termékek vagy üzletágak közötti felosztása és annak során alkalmazott módszertan a részeredményeket is befolyásolhatja, ezért ezekkel körültekintően kell bánni a fedezeti pont meghatározásakor.

További fontos gyakorlati probléma a költségek viselkedése, ugyanis nem minden fix költség teljesen fix és nem minden változó költség változik lineárisan a termelési/értékesítési volumennel.

Az új év indítása magánemberként és a vállalkozások életében is az új elhatározások, tervek és a teendők számba vételét jelenti. A jelen bejegyzésben azt foglaljuk össze, hogy a vállalkozásoknál milyen teendők fordulnak elő az év indításakor, mire kell különösen odafigyelni. Bár az összefoglaló a vállalati pénzügyes szemszögéből nézve készült, de a legtöbb téma üzleti szempontból is fontos, nemcsak a pénzügyesek számára jelent feladatot: érdemes a cégvezetőknek, tulajdonosoknak is tisztában lenni ezekkel. Természetesen ez a lista vállalkozásonként és iparáganként eltérő/bővebb lehet!