Az alábbi kérdőívvel a hazai vállalkozások (pénzügyi) controlling aktivitását, vezetői riporting során alkalmazott gyakorlatát szeretnénk felmérni.
Többek között megvizsgáljuk, hogy milyen controlling funkciókat használnak, melyek a lefedett riporting területek, milyen célokkal és rendszerességgel készülnek vezetői riportok? Melyek a főbb kihívások és a technikai megvalósításban milyen eszközök kapnak szerepet?

Amennyiben cégtulajdonos, pénzügyekért vagy üzleti döntésekért felelős vezető, controlling területen dolgozó szakember vagy és szeretnél te is hozzájárulni a felmérésünk eredményeihez illetve a későbbiekben olvasni erről, akkor kérjük, hogy segítsd a kutatást! 

Ha további, a témával kapcsolatos kutatások eredményei is érdekelnének, akkor töltsd ki az újabb, üzleti tervezésre vonatkozó kérdőívünket is.

A kitöltés mindössze 10-15 percet vesz igénybe! Az eredmények publikálásakor kitöltő cégek neve, a kitöltők személye nem jelenik meg (kizárólag összesített adatokat fogunk publikálni).

A controlling rendszer - illetve annak részét képező vezetői riporting - kialakítása jellemzően több lépcsőben történik. Az alábbiakban összefoglaljuk azt a 4+1 fő lépést, amely szükséges egy átgondolt és jól működő rendszer kialakításához.

* az egyes fázisok %-os értékei a projekten belüli időigény relatív arányát jelölik - ezek olyan tapasztalati értékek, amelyet sok egyedi tényező befolyásolhat  

Ahhoz, hogy sikeressé tegyük a bevezetési projektet és a rendszer a jövőben az elvárásoknak megfelelően működjön, nem tudjuk megspórolni az egyes fázisokat, végig kell mennünk mind a négy (+1) lépésen. A fenti fázisok kicsit bővebben kifejtve...

A hitelfelvétel esetén készülő üzleti tervek egyik legfontosabb kérdése, hogy képes-e a hitelfelvevő teljesíteni az adósságszolgálatot. Finanszírozói oldalról ennek megállapítására a hitelfelvevőtől cash-flow tervet és adósságszolgálati kalkulációt szoktak kérni, amelynek egyik kiemelt mutatója a DSCR, vagyis a „debt service coverage ratio”.

Ez a mutató jövedelem vagy adósságszolgálat nélküli cash-flow és a adósságszolgálat arányát vizsgálja (adósságszolgálat: tőketörlesztés + kamatok, lízing törlesztő részletek).

A következő videóban egy egyszerű példán keresztül megmutatjuk, hogy miként lehet a mutató értékének alakulását excel segítségével modellezni.

A vállalkozások tulajdonosainak célja - a profittermelés és osztalék realizálása mellett - az adott cég fejlesztése, piaci részesedésének, bevételeinek és végeredményben a cég értékének növelése. Ennek elérése történhet organikusan is, sikeres termékfejlesztéssel és marketinggel, új piacokra történő belépéssel, piaci tendenciákban rejlő lehetőségek kiaknázásával.

Ugyanakkor számos olyan üzleti szituáció adódik, amikor az organikus növekedésre nincs lehetőség, vagy csak korlátozottan, esetleg nagyon lassan lehet növekedni. Tipikusan ilyen helyzet például, ha a vállalkozás kiélezett versenyhelyzetben egy telített piacon működik vagy a korlátozott belső erőforrásai, az innovációs képesség (hiánya) gátolják a növekedést. Ilyen esetekben merül fel lehetőségként más cégek megvásárlása, amely lehet versenytárs vagy a termelési értékláncba illeszkedő vállalkozás (pl. beszállító partner), de esetleg teljesen más területen működő cég is szóba jöhet. 

Az integrált vállalatirányítási rendszer, vagyis ERP bevezetése előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik minden vállalkozás esetében egy bizonyos méretszint felett. A bevezetés költség és erőforrás igénye hosszabb távon szinte biztosan megtérül, ha jól választ a cég rendszert és körültekintően jár el a bevezetésnél: gyorsulnak az ügyviteli és számviteli folyamatok, ráadásul az integrált rendszer fenntartásának költsége megtakarítást is hozhat a több rendszer párhuzamos üzemeltetéséhez képest.

Végül, de nem utolsó sorban a vezetői riporting is jobban kiszolgálható egy ilyen rendszerrel. A bejegyzésben ez utóbbi irányából indulva, a controlling és vezetői riporting szempontok mentén vizsgáljuk, hogy miért érdemes bevezetni és mire kell figyelni.

A tapasztalataink, ügyféligények alapján általában 500 - 1.000 millió forint közötti bevételnél jön el az a pont egy cég életében, amikor már megkerülhetetlen, hogy a hagyományos számviteli/főkönyvi analitikákon túlmutató pénzügyi és üzleti riportokra is támaszkodjanak a cégvezetés során, üzleti döntésekben.

A jelen bejegyzésben egy konkrét, valós példán keresztül mutatjuk be, hogy az adatokon alapuló megközelítés és a fejlett analitikus módszerek (data analytics) miként használhatók a vállalati pénzügyekben a várható költségek előrejelzésére és akár a költségek csökkentésére is. 

A közelmúltban az egyik ügyfelünknél vizsgáltuk a pénzügyi tranzakciók/banki ráfordítások alakulását, ezen belül is kiemelten foglalkoztunk a deviza konverziós költségekkel. Mivel az adott ügyfél jelentős bevételeket realizál EUR-ban, azonban a működési kiadások döntő része HUF-ban merül fel, ezért az EUR-ban termelődő készpénzt rendszeresen át kell váltania.

A projekt eredményeként, már önmagában a nyers adatokat vizsgálva is látszódott ,hogy érdemes a több kisebb összegű konverzió irányából a ritkább, de nagyobb összegű konverzió irányába mozdulni. Az adatok alapján készített prediktív analitikai (regressziós) modellel pedig még pontosabban előre jeleztük, hogy adott összegű devizakonverzió  mellett mekkora költség várható és hogyan lehet akár 30-40% költség megtakarítást is elérni.

A listán a világ 20 legnagyobb bankjából mutatunk be 7-et, némileg más megvilágtásban: hol és milyen irodákkal vannak jelen a világban. A listánkat úgy állítottuk össze, hogy a TOP30-ban szereplő országok bankjaiból lehetőleg 1-1 szerepljen.

Mivel ezek a bankok a minden kontinensen rendelkeznek valamilyen lokális központtal, ezért minden esetben a "főhadiszállásra" koncetráltunk... bár a globális jelenlét miatt, a digitalizált bankok világában ez már nem biztos, hogy mindig egyértelmű!

A sorozat korábbi bejegyzéseiben áttekintést adtunk a tanuló algoritmusokról, illetve azok pénzügyi hasznosításának lehetőségeiről. Először egy csődvalószínűség modellezési példán keresztül vizsgáltuk "gradient descent" (vagy gradiens) módszer és a genetikus algoritmusok működését. Az előző részben pedig a neurális hálózatok működését mutattuk be az említett példa segítségével.

Most ezt folytatjuk tovább a neurális hálózat kimeneti értékeinek meghatározásával és a hálózat tanításának összefoglalójával: egy R programon keresztül szemléltetjük a főbb lépéseket.

A vezetői riportok célja az üzleti-pénzügyi teljesítmények folyamatos felügyelete, a menedzsment informálása és beavatkozás lehetőségének megteremtése. Mivel minden pénzügyi riport annyira jó, amennyire az annak alapját képező adatok minősége, ezért egy jól működő controlling rendszer elengedhetetlen feltétele, hogy az ügyviteli rendszerekben és a riportingot kiszolgáló adattárházakban megfelelő minőségű adatokat tároljunk.

A jobb adatok kevesebb hibát, alacsonyabb költségeket, jobb döntéseket jelent, de ha szélesebb üzleti kontextusban nézzük - nemcsak a pénzügyi riporting szempontjából - akkor végeredményben minőségű szolgáltatást, termékeket jelentenek. Ezzel szemben a nem megfelelően informált menedzsment, az adatvagyon "elhanyagolása" versenyhátrányhoz vezet.

Kedves Olvasó!

Lottózási szokásokat, konkrétan az 1-2-3-4-5 számkombinációhoz való viszonyulást vizsgáljuk és a konklúziókat később egy bejegyzésben foglaljuk össze.

Megköszönnénk, ha kitöltenéd!

A kérdőív anonim: személyes adat, regisztráció nem kell hozzá! A kitöltés max. 2 perc.