A jelen bejegyzés apropóját a kialakult egészségügyi és annak nyomán fellépő gazdasági vészhelyzet adja: szeretnénk praktikus tanácsokkal és egy kis gyakorlatias eszközzel segíteni az olvasók, illetve érintett vállalkozásokat abban, hogy ha  a cég fennmaradása érdekében költségeket kell csökkenteni, akkor annak mértékét hogyan érdemes meghatározni, milyen szempontokat kell mérlegelni.

Alapvetően a költségek nagyobb mértékű csökkentése a rosszul működő vagy nem hatékonyan gazdálkodó (pazarló) cégek estében szokott szükségessé válni. Néhány korábbi bejegyzésben foglalkoztunk is már a témával (ld. például itt és itt), azonban a jelen helyzet gyökeresen más a korábban ismert szituációkhoz képest: sajnos sokkal drasztikusabb és gyorsabb intézkedésekre lehet szükség, amely tömegesen érinti a vállalkozásokat. Ráadásul azon vállalkozások is lépéskényszerbe kerültek, amelyek egyébként 2020 márciusáig hatékonyan működtek!

Vállalati pénzügyi szakemberek vagy egyéb, pénzügyileg releváns kérdésekben - pl. finanszírozás, hitelfelvétel, bevétel tervezés, marketing budgeting stb. - értintett munkatársak, cégtulajdonosok számára nyújt segítséget a blog szakmai partnerének (Blackburn Consulting) új oldala, ahonnan különböző egyszerű excel segédleteket és mini alkalmazásokat tölthetsz le.

A bejegyzés korábbi részében áttekintettük azokat a fejlett analitikus és gépi tanuláson alapuló módszereket, amelyek a rendelkezésünkre állnak ha "adatalapú" bevétel előrejelzést szeretnénk készíteni. Most egy konkrét,  5 éves értékesítési adatsort felhasználva bemutatjuk, hogy az egyes módszerek milyen eredményre vezettek:

• először egy Excelben illetve Python programnyelven írt egyszerűbb, trend analízisen alapuló megközelítéssel készült előrejelzéseket fogunk bemutatni
• ezt követően egy szezonális ARIMA modellt illetve annak eredményeit vizsgáljuk meg
• végül neurális hálózatokkal készített előrejelzést is megnézünk... ebből rögtön kettőt is: egy multilayer perceptron (MLP) hálózatot és egy long short-term memory (LSTM) hálózatot használunk

A bejegyzésben nem a megvalósításra (Python kódok) fókuszálunk, hanem az eredményeket fogjuk összehasonlítani, főleg vizuálisan.

A cégértékelésre vonatkozó igény legtöbbször cégvásárlás esetén merül fel, de számos olyan egyéb szituáció lehet - például befektető bevonása, menedzsment javadalmazás, öröklés, külső igények - amikor szükséges egy cég értékét meghatározni. Az, hogy ennek milyen módszerrel érdemes nekifutni több tényezőtől is függ: a következőekben röviden összefoglaljuk a lehetséges cégértékelési módszereket és hogy mikor, melyiket érdemes alkalmazni.

A mai üzleti környezetben az értékesítésre ható tényezők folyamatosan változnak, a fogyasztói szokások gyorsabban átalakulhatnak, mint korábban. Így sokszor a hosszabb távú bevétel előrejelzési modellek hamar érvényüket veszíthetik vagy legalábbis gyakrabban felülvizsgálatra szorulnak.

Szerencsére egyre inkább rendelkezésünkre állnak olyan adatforrások és analitikus módszerek, illetve algoritmusok, amelyekkel ezekhez a változásokhoz gyorsan és hatékonyan tudjuk adaptálni a bevétel előrejelzéseinket. Ráadásul ezek a fejlett analitikus vagy gépi tanuláson alapuló módszerek sokszor pontosabbak is, mint az ún. szakértői becslések (ugyanakkor ezeknek a módszereknek is megvannak a maguk korlátai).

Ebben a bejegyzésben rendszerbe foglalva áttekintjük a lehetséges módszereket, valamint azok lényegi elemeit, de nem célunk, hogy részletes leírást adjunk az egyes előrejelzési technikák megvalósításáról vagy matematikai hátteréről. Az áttekintést követően a 2. részben egy konkrét értékesítési adatsoron keresztül, Excel illetve Python eszközöket használva bemutatjuk majd az egyes előrejelzési módszerek eredményeit, valamint azokkal kapcsolatos kihívásokat.

Sok cég életében eljöhet az a fázis, amikor az organikus növekedési potenciál korlátozott, ezért további növekedés cégvásárlással érhető el. Egy korábbi bejegyzésünkben sorra vettük azokat potenciális M&A motivációkat, amelyek egy cégvásárlási szándékhoz vezethetnek. Már abban a bejegyzésben is utaltunk rá, hogy az ilyen tranzakciók előkészítésénél körültekintően kell eljárni, mivel  azok jelentős része nem váltja be az előzetesen hozzá fűzött reményeket.

Ez főleg akkor fordulhat elő, ha nincs jól átgondolva a tranzakció vagy nem megfelelően került kialakításra a vételi struktúra, esetleg nem a megfelelő áron történt a cégvásárlás. A következőekben össze fogjuk foglalni azokat a szempontokat, amelyekre figyelni kell és teszünk néhány javaslatot, hogy mit érdemes tenni, ha sikeres tranzakciót szeretnénk zárni.

Ha befektetésekről van szó, akkor a legtöbb embernek elsőre általában olyan pénzügyi termékek illetve hagyományos befektetési formák jutnak eszébe mint a bankbetétek, állampapír, kötvény, részvény vagy éppen az ingatlan és az arany. Kicsit merészebb befektetők második körben gondolhatnak határidős tőzsdei termékekre, részvény és deviza opciókra, esetleg műkincsekre.  

Mi most ennél tovább megyünk és olyan egzotikus befektetési formákat gyűjtöttünk össze, amelyekre a hétköznapokban nem feltétlenül befektetésként gondolunk.

Figyelem: a jelen bejegyzés nem minősül befektetési ajánlattételnek, kifejezetten csak érdekességként mutatjuk be az alábbiakat!

A következő üzleti év előtt célszerű már az ősz folyamán elkezdeni az pénzügyi tervezést, de legalábbis az arra való felkészülést. A bejegyzés első részében az üzleti tervezés kiemelt pénzügyi elemeit foglaltuk össze és már adtunk egy rövid betekintést a jelen, második rész tartalmába.

A tapasztalataink szerint a terv készítése során a gyakorlatban több probléma is fel szokott merülni. Ezek jelenetős része azonban jól szabályozott tervezési folyamattal és megfelelő előkészületek esetén kiküszöbölhető!

Az alábbiakban összefoglalunk 6+1 tipikus problémát illetve javaslatot teszünk arra, hogy ezeket milyen módon lehet megelőzni.

A 2019-es évből még közel a harmada hátravan és sok cég számára üzletileg kifejezetten mozgalmas hónapok jönnek, de érdemes már idejében elkezdeni felkészülést a 2020-as évre. Pénzügyi szempontból ennek a felkészülésnek az egyik legfontosabb eleme a következő évi üzleti célok meghatározása és ezeket összefoglaló terv elkészítése.

Ebben a két részes bejegyzésben röviden áttekintjük, hogyan és milyen elemekből érdemes az éves üzleti tervet összeállítani, mire kell kifejezetten figyelni. Továbbá kitérünk arra is, hogy mik lehetnek a tipikus buktatók, mi szükséges ahhoz, hogy egy megbízható üzleti tervet készítsünk.

Az alábbi kérdőívvel a hazai vállalkozások éves üzleti (pénzügyi) tervezés során alkalmazott gyakorlatát szeretnénk felmérni.

Ha pénzügyi vagy üzleti területen dolgozol és érintett vagy az éves tervek elkészítésében, valamint szeretnéd megosztani a saját tapasztalataidat, akkor kérünk, hogy töltsd ki az alábbi kérdőívet. A kérdőív kitöltésével Te is hozzájárulhatsz, hogy fel tudjuk dolgozni témát és az eredmények alapján levonható konklúziókat a későbbiekben bemutassuk a blog olvasóinak.

A korábbi controlling és vezetői riporting témakörben született kérdőívünkhöz hasonlóan többek között megvizsgáljuk, hogy milyen területeket fed le a terv, kik vesznek részt annak elkészítésében, milyen célokkal és rendszerességgel készülnek a tervek? Melyek a főbb kihívások és a technikai megvalósításban milyen eszközök kapnak szerepet?

A kitöltés mindössze 10-15 percet vesz igénybe!